Szóval először is boldog újévet minden két és négylábúnak bár mint kutya nem értem mit jelent, de állítólag ezt szokták mondani. Elég sok minden történt, de a gazdik mindig az üvöltő kisbékával, meg pelussal a szagolgatnivaló papírral voltak elfoglalva, a blogra elég kevés idő jutott. Ez az új itatótálam (lásd előző post - beleállított fenyőfával) elég gyorsan eltűnt karácsony után, szerintem az is belejátszhatott, hogy szokás szerint ittam az aljából és az a világító bizb@sz a nyakamra tekeredett. Mivel én ezt nem tudtam, dolgom végeztével elindultam a szivacsom felé teljes sebességgel, mire a szőrösebbik gazdi felugrott és félkézzel megfogta a már 60 fokban álló fát, a másik kezével egy üveg sört fogott és közben ha jól értettem valami mennydörgőset meg mennyköveset is emlegetett. Tiszta zizzentek ezek a kétlábúak, nem is kétséges. Ezután elég sok tűlevél eltűnt a fáról, és másnap a fa is.

Viszont ezután muszáj volt visszaszoknom a kertben lévő lavórból való ivásra, mer az valahogy jobb ízű(bár itt benn is van vizem de az nem esik jó). Viszont kisebb probléma, hogy már vagy 2 hete nincs benne locsi, hanem beállt mint a kő. Na ez nem zavar, elvégre van rózsaszín meleg nyelvem és tök jó nyalogatni. Na látjátok a félköröket benne? Ennyire jól esik nyalogatni a jeget.

Na most ennyi majd jeletnkezem.