Szóval, az a bizonyos ajtó, mégiscsak nyitva maradt...de már nem is bánom. Odavagyunk egymásért...Minigazdi sikongat és sebesen kúszik felém, ha meglát :) Na, azért én sem vagyok rest :) Hát igen, odavagyunk egymásért :)
2009.07.06. 12:00 bande\'
(: Életre szóló?! :)
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://kardigan.blog.hu/api/trackback/id/tr411229517
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek